Felfedező túrák

travel

Vietnám

Vietnám

A Vietnami Szocialista Köztársaság (Cộng hòa Xã hội Chủ nghĩa Việt Nam) délkelet-ázsiai ország. Északról Kína, nyugatról Laosz és Kambodzsa, keletről pedig a Vietnami-öböl határolja.

Vietnam tagja az ENSZ-nek, a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének, az ASEAN-nak, az APEC-nek és a WTO-nak.

Domborzat

Vietnam domborzati térképe

Az ország körülbelül 331 688 km²-en terül el, vagyis alig kisebb, mint Németország. Domborzatát 40-40%-ban dombok és hegyek alkotják. Sűrű erdői az ország 75%-át borítják.

Az északi országrészt döntően fennsíkok és a Vörös-folyó deltája, a középsőt hegységek, míg a délit part menti alföldek, a Dai Truong Son (központi hegyek) magasan fekvő sík vidékei, és a Mekong-delta jellemzik.

Vízrajz

Sok a kisebb-nagyobb, bővizű folyó. A legjelentősebbek a Mekong és a Vörös-folyó. Deltáik az ország legsűrűbben lakott, legfejlettebb vidékei. A delták jelenleg is töltik fel a tengert, előrenyomulásuk egy év alatt is jelentős.

A Phú Quốc-sziget (Kambodzsában: Koh Tral) Vietnam legnagyobb szigete. Vietnam déli részén, Kambodzsához közel, a Thai-öbölben fekszik.

Éghajlat

Éghajlata trópusi monszun. A levegő páratartalma az év során átlagosan 84%-os. Az éves csapadékmennyiség 1200 és 3000 mm között, a hőmérséklet pedig 5 °C és 37 °C között mozog. Két évszak létezik: a hideg, illetve a májustól októberig tartó forró és esős.

Élővilág, természetvédelem

Vietnamban változatos az élővilág, beleértve a termesztett növényeket is.

Malájzia

Malájzia

Malajzia délkelet-ázsiai ország az Egyenlítő közelében, tizenhárom államból és három szövetségi területből álló államszövetség.

Területe 329 847 km² (csaknem akkora, mint Németország és valamivel nagyobb, mint Olaszország). Népessége 27,73 millió fő (2008-as becslés).

Fővárosa Kuala Lumpur, de a szövetségi kormány székhelye Putrajaya.

A délkelet-ázsiai ország két, 600–650 km távolságban lévő országrészből, Nyugat-Malajziából (Maláj-félsziget), és Kelet-Malajziából (Borneó sziget északi része) áll. A szárazföldön északon Thaiföld, Borneó szigetén délen Indonézia határolja.

A Maláj-félsziget tengelyében sűrű erdőkkel borított hegység húzódik, amelyet nyugatról parti síkság övez. Borneó sziget partvidékét síkságok tagolják, amelyekből dél felé hegységek, fennsíkok emelkednek ki. Legmagasabb pontja: Kinabalu (4101 méter).

Thaiföld

Thaiföld

Thaiföld délkelet-ázsiai ország. Keleten Laosz és Kambodzsa, délen Malajzia és a Thai-öböl (Sziámi-öböl), nyugaton az Andamán-tenger és Mianmar határolja. 1949. május 11-éig az ország hivatalos neve Sziám (thai: สยาม; ejtsd: szájám) volt. A thai (ไทย) népnevet gyakran rokonítják az azonos kiejtésű ’szabad’ (ไท) szóval, de a tágabb tajnépcsoport nevével is összefügghet.

Domborzat

Az ország központi területe a Csaophraja folyó és mellékfolyóinak alföldje. Ettől északra hegyvidék terül el, itt találhatók a legmagasabb hegyek. Az ország legmagasabb pontja a Doi Inthanon 2565m-rel. Északkeleten a nagy kiterjedésű Khorat-fennsík található, majd azon túl a Mekong folyó alföldje. Délen a keskeny Kra-földszoros a Maláj-félszigetre vezet.

Vízrajz

A Thai-öbölbe ömlenek a központi alföld folyói. Északkeleten a Mekong-folyó vízgyűjtő területére terjed ki az állam. A Kra-félsziget nyugati partját az Andamán-tenger mossa. Az itteni sekély, tiszta vizű tengerben lévő szigetek az ország turizmusának fő célpontjai.

Éghajlat

Trópusi monszun, kiadós esőkkel, főként a nyári időszakban.

Az átlagos bangkoki középhőmérséklet januárban 25,8 °C, júliusban 28,4 °C. Az átlagos éves csapadékmennyiség 1351 mm.

Varánuszok időnként láthatóak a folyók és csatornák környékén

Élővilág, természetvédelem

Az ország egy részén még trópusi dzsungel található, melyben az 50–70 m magas fákat liánok és indák szövevénye hálózza körül. A tengerparti területeken a különböző pálmafajták elsősorban a szigeteken a legelterjedtebb növények, némelyik közülük a 40-50 méteres magasságot is eléri. Thaiföld állatvilága is rendkívül változatos. Az ország legismertebb emlőse az elefánt, melyet manapság már egyre ritkábban használnak munkaállatnak. Ezen kívül még előforduló - de inkább csak a védett Nemzeti parkokban - vadonélő állatok: tapír, tigris, törpevidra, gaur, vaddisznó, szarvasfélék. A majom (makákó) sokfelé látható.

Nemzeti parkjai

Thaiföldön nemzeti parkok kiterjedt hálózatát alakították ki.[1]

Természeti világörökségei

Az UNESCO két tájat ismert el természeti világörökségnek (és három másik helyszínt kulturálisként):

Thaiföld - Pattaya

Thaiföld - Pattaya

Pattaja (thai nyelven:พัทยา, nyugati átírásban: Pattaya) egy város Thaiföldön, Bangkoktól 130 kilométerre található. Csonburi tartományban fekszik, a Thai-öböl partján. Népessége megközelítőleg 100 000 fő. Klímájának, tengerpartjának és szórakozóhelyeinek köszönhetően kedvelt turistacélpont.

Thaiföld - Koh Samui

Thaiföld - Koh Samui

Ko Samui (Thai nyelven: เกาะสมุย) Thaiföldön a Thai-öböl Samui-szigeteinek egy része. A szigetcsoport Szuratthani közelében fekszik, és mintegy 80 szigetből áll, amelyek közül a legnagyobbak Ko Samui, Ko Pha-Ngan és a távolabb eső Ko Tao. (Ko vagy Koh jelentése: sziget)

A sziget gazdaságában korábban a mezőgazdaság és a halászat volt jellemző, napjainkban már a turizmus a meghatározó. Fő vonzerejét a kókuszpálmás homokos tengerpartjainak köszönheti.

Ko Samui az 1980-as évek vége felé kezdett népszerű lenni, ma már évi 1,5 millió turista érkezik ide. A sziget fokozatosan alakul át egy drága üdülőterületté. A főszezon decembertől márciusig, illetve július-augusztusban tart. Ilyenkor az árak is magasabbak.

A két leghosszabb és egyben legjobban kiépített strand a Chaweng és a Lamai. Itt szörf- és csónak-kölcsönzésre is lehetőség van. A kisebb strandok általában olyanok mint egy képeslap, tiszta kék tenger, fehér homokos part, buja kókuszpálma-ültetvények.

Az éghajlat trópusi monszun, februártól áprilisig kevesebb mennyiségű csapadékkal.

Thaiföld - Bangkok

Thaiföld - Bangkok

Bangkok vagy thai nyelven Krung Thep (magyarul: az angyalok városa) Thaiföld fővárosa, s egyben legnagyobb városa is. A város lakossága az 2010-es népszámlálás szerint 8 280 925 fő, míg a bangkoki agglomeráció közel 15 millió fő.[2] A város központja a Csaophraja folyó jobb partján fekszik, a Thai-öböl (Sziámi-öböl) mellett. Beceneve: „Kelet Velencéje”.

Bangkok kezdetben Ajutthaja, az ország akkori fővárosának kikötőjeként és kereskedelmi központjaként szolgált. Mikor 1767-ben a burmaiak elfoglalták Ajutthaját, az új thai főváros Thonburi lett, mely ma Bangkok része.

Jelenleg Délkelet-Ázsia legnagyobb népsűrűségű városa.

Bangkok az ország gazdasági központja, 2005-ben GDP-je elérte a 220 milliárd dollárt, ami az ország GDP-jének 43%-a.

A Bangkoki különleges közigazgatási terület magába foglal 1 568,737 négyzetkilométert, így ez a 68. legnagyobb tartomány Thaiföldön. A város területe alapján a világ 73. legnagyobb területű városa.[4] Bangkok területét síkság jellemzi, és a fő földrajzi jellemzője a Csaophraja folyó. Bangkok tengerszint feletti magassága 2 méter. Ez olyan problémákkal jár (hiába fejlett a város védekezése a víz ellen), mint például, hogy a város folyamatosan ki van téve az elöntéseknek. Felhőszakadás és monszun idején a város egyes részeit folyamatosan fenyegeti az árvíz. A Bangkok Metropolitan Administration (BMA) nemrégiben épített néhány csatornát a várost övező területeken annak érdekében, hogy a vízszintet az utcaszint alatt tartsák, azonban mivel a város mocsaras területen fekszik, a csatornák nem jelentenek védelmet hosszútávon, főleg mivel a város két hüvelyket süllyed évente,[5] ráadásul jelentések szerint a város 2030-ra teljesen elsüllyed és víz alá kerül.[6]

Éghajlat

Bangkok éghajlata trópusi éghajlat. Az átlaghőmérséklet a városban körülbelül 27,8 °C , ami magasabb mint a 90-es években. A legmagasabb feljegyzett hőmérsékletet 1983-ban egy májusi napon mérték, 40,8 °C , a legalacsonyabb rögzített minimum hőmérséklet pedig 9,9 °C , amit 1924 januárjában mértek. Ezt a minimum értéket 1924 óta többször is mérték, méghozzá háromszor, 1955, 1974 és 1999 decembereiben. A legmelegebb év 1997 volt, amikor is az átlaghőmérséklet 30,0 °C-fok volt, a leghidegebb év pedig 1975 volt, ekkor az éves átlaghőmérséklet 26,3 °C-fok volt. A leghidegebb nappali hőmérsékletet 1992 márciusában rögzítették, ez az érték 19,9 °C-fok volt.

Kambodzsa

Kambodzsa

Kambodzsa (khmerül: Kâmpŭchéa) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb ország a Thai-öböl (vagy Sziámi-öböl) partján. Az ország neve egy mimózaféle fa indonéz nevéből keletkezett.

A volt francia gyarmat 1953-ban nyerte el függetlenségét. A vietnami háború alatti (amerikai, dél-vietnami) megszállását húsz évig tartó polgárháborús időszak követte.

Phnom Penh: Ezüst Pagoda, Nemzeti Múzeum, Királyi Palota, Choeung Ek-i emlékmű

Angkor: templomváros

Sihanoukville: tengerparti üdülőhely

Udong: A Pol Pot rezsim áldozatainak állított emlékmű

Peru

Peru

Peru Dél-Amerika harmadik legnagyobb, valamint az Andok legnagyobb területű országa. Északon Ecuador és Kolumbia, keleten Brazília és Bolívia, délen Chile és nyugaton mintegy 2000 km hosszan a Csendes-óceán határolja. Hajdan az Inka Birodalomközpontja volt.

Domborzat

Peru Dél-Amerika nyugati részén található, az Egyenlítőtől a déli szélesség 18 °-áig húzódik.

Három egymástól meglehetősen jól elkülönülő tájra oszlik:

  1. Parti síkság – Costa
  2. Középső-Andok vonulata
  3. Amazonas-medence

Parti síkság – Costa Verde

A Costa az ország területének 10,6%-át, azaz 136 300 km²-t foglal el. Egy "sivatagos" sáv, amely 3080 km hosszú és 5–170 km széles.

A hideg vizű, délről észak felé haladó Humboldt-áramlás miatt a partvidék kopár, sivatagos jellegű. Az egyhangú felszínből csak helyenként emelkednek ki homokdűnék. Délebbre a síkság keskenyedik, de változatlanul száraz marad. A szárazság mellett a Humboldt-áramlás azt is eredményezi, hogy az éghajlat itt lényegesen hűvösebb, mint földrajzi helyzetéből következően lennie kellene.

Északon a Pariñas-foknál kezdődik, délen Földünk legszárazabb sivatagában, az Atacamában folytatódik tovább, s fokozatosan beleolvad az Andok nyugati, szárazabb lejtőibe. Nyugati határa a Mar de Grau, a keleti a szárazföld 800–1000 méteres magasságában húzódik.

Legszélesebb pontja a déli szélesség 6°-a mentén az északi Sechurai-sivatagban található, míg a legkeskenyebb délen Arequipa tartományban, Punta Lobosnál. Piurától Icáig és Arequipáig homokkal borított sivatagos szakaszok foglalják el:

Paracastól a chilei határig a Cordillera de la Costa parti hegylánca húzódik.

A nyugati tengerparti síkságot (costa) a keleti Amazonas-medence alföldjétől (selva) az Andok hegyvonulata (sierra) választja el.

Középső-Andok vonulata

A Középső-Andok Földünk leghosszabb összefüggő lánchegységének törzse, s egyben Peru legmagasabb pontjának, a 6768 m-es Huascaránnak az otthona.

Az Andok három vonulata a Nyugati-, a Középső- és a Keleti-Kordillerák érkezik Ecuador felől, ám Chile és Bolívia felé már csak a két ágban fut tovább. Ahol a Középső-Kordilleráknak vége szakad, ott kezdődik az Altiplano 4000 m magasan elterülő fennsíkja, valamint itt, a bolíviai határon, 3821 m magasan található a világ legmagasabban fekvő hajózható tava, a Titicaca-tó.

A hőmérséklet itt hűvös, 9 és 18 °C között van. A téli időszak októbertől áprilisig tart és csapadékos, a nyár száraz.

Amazonas-medence

Az ország keleti fele az Amazonas-medencéhez tartozó, kelet felé lealacsonyodó dombsági, majd trópusi őserdővel fedett alföldi terület. Az országnak több mint a felét elfoglalja, de a területet csupán a peruiak kis töredéke lakja.

Itt trópusi időjárás uralkodik, nem ritkán 40 °C-ot is meghaladó hőmérséklettel és magas páratartalommal.

Az országnak gazdag kulturális öröksége van és óriási változatosságú természeti környezete, a föld 118 ismert élőhelyéből 84-et rejt.

Vízrajz

Az ország három vízgyűjtő területen fekszik: a Csendes-óceán, az Atlanti-óceán és a Titicaca-tó vízgyűjtőjén. A Csendes-óceánba rövid, nagy esésű időszakos folyók ömlenek. A Titicaca-tóba ömlő folyók szintén rövidek, de bővizűek. Az Atlanti-óceánba az Amazonas és mellékfolyói: Ucayali, Marañón, Putumayo, Yavarí, Huallaga, Urubamba, Mantaro szállítják a vizet. Ezek a folyók nagyon bővízűek, a sierra elhagyása után esésük csekély.

Élővilág, természetvédelem

A Csendes-óceán állatvilága: rákfélék, kék bálna, delfin, legyezőkagyló, tintahal, polip

A Parti síkság – Costa növényvilága: szárazságtűrő fák és cserjék, kaktusz

A Parti síkság – Costa állatvilága: gyík, ragadozó madarak (a gyíkokkal táplálkoznak), tarajos iguana

Az Andok növényvilága: kaktusz, cserjék, kis termetű fák, fűfélék

Az Andok állatvilága: puma, róka, szarvas, pápaszemes medve, láma, alpaka, guanakó, vikunya, csincsilla, vad tengerimalac, andoki kondor, bóbitás karakara, dél-amerikai fogoly, kolibri (120 faj)

Az őserdő növényvilága: gumifa, fojtófüge, orchidea, páfrány, bromélia

Az őserdő állatvilága: rovarok, jaguár, pekari, papagáj, tukán, gém, kócsag, szultántyúk, majom (több faj), vízidisznó, tengeritehén, kajmán, kígyó, szárazföldi teknős, vaddisznó, tapír, piranha

Bolívián kívül az egyetlen ország Peru, ahol a kokalevél (a Coca-Cola alapanyaga) termesztése nem tiltott.

Spanyolország - Costa Brava

Spanyolország - Costa Brava

A Földközi-tenger és a hatalmas Pireneusok védelmét élvező vidék, a homokos tengerpart, a rejtett tengeröblök, a partmenti szigetek, festői halászfalvak, méltóságteljes várak és nagyszerű klíma jellemzi a tengerjáró katalánok által mindig is "brava" jelzővel illetett partszakaszt, ami spanyolul "Vad part"-ot jelent. Ugye csábítóan hangzik az ajánlatunk?

Jöjjenek velünk, és győződjenek meg a saját szemükkel az előbb leírtakról! A tengerparton a szállodák sora várja az idelátogató turistákat, gondoskodva a tökéletes nyaralás minden feltételéről. A nyaralás, pihenés mellett érdemes autóba ülni vagy buszra szállni, és megismerkedni a környékkel.

Látogassanak el a Salouban lévő Universal Studios Port Aventura témaparkba, ahol különböző szórakoztató programok várják Önöket! Ne feledjék megkóstolni a katalán étel és italspecialitásokat! Esténként pedig a bárokban, éttermekben és diszkókban biztos, hogy forró hangulat vár Önökre.

Spanyolország - Costa del Sol

Spanyolország - Costa del Sol

A Nerjától a Gibraltári szorosig húzódó Costa del Sol partszakaszon egymást érik az üdülőhelyek, melyek közül a legismertebbek: Torremolinos, Benalmadena, Malaga és az elegánsan csillogó Marbella. Costa del Sol üdülőhelyén nem csupán a tengerparti nyaralás vonzza a látogatókat, hiszen Andalúzia gazdag kulturális és történelmi emlékekben, valamint a gyönyörű tájak és élvezetes gasztronómia mellett a golf, a lovaglás és más sportok kedvelői is tökéletes kikapcsolódásra találnak. A nyár hosszú és napos, de a hőséget kellemesen ellensúlyozza az Atlanti-óceán hűvösebb

Andalúzia vadregényes vidékén tüzes ritmusok, illatos narancsligetek, pompázatos paloták varázsolják el az idelátogatót. Az elnevezés, Al - Andalus a hódító móroktól származik, akik mintegy nyolc évszázadon át uralkodtak a vidéken, és akiknek Andalúzia felvirágoztatása köszönhető: mecsetek, paloták, fürdők sorát építették, főiskolákat hoztak létre, új növényi kultúrákat honosítottak meg, valamint továbbfejlesztették a rómaiak vízellátási rendszerét. Bár 1492-ben a spanyol reconquista elűzte Granadából az utolsó mór uralkodót, a mór kultúra és életmód azonban máig érezhetően mély nyomokat hagyott az andalúz városképen. Spanyolország legszebb üdülőhelyei is az andalúziai Costa Del Sol tengerpartján találhatók. Ez Európa legdélebbi pontja, néhány kilométerre a Giblaltári- szorostól, melynek másik oldalán már Afrika terül el. A parszakasz neve is arra utal, hogy ez az ország legnaposabb, több kilométer hosszú tengerparti szakasza, ahol egymást érik a jobbnál jobb üdülőhelyek. Andalúzia egyben a spanyol félsziget egyik legeredményesebb része, mely olyan hírességekkel büszkélkedhet, mint Pablo Picasso.

Spanyolország - Costa Blanca

Spanyolország - Costa Blanca


Costa Blancának, spanyolul fehér partnak nevezik Spanyolország legszebb tengerparti részét finom, fehér homokja miatt. A hely egy igazi turistaparadicsom: a világ legszebb, változatos partjai, gyönyörű városok, települések, csodás természeti képződmények, télen is 15 fok feletti hőmérséklet, és nyáron is kellemes klíma, valamint egész évben napsütés várja a tengerpartok szerelmeseit. A paradicsomnak igazán paradicsomi hangulata is van: Európában egyedülálló számú, őshonos pálmafák, déli gyümölcsök, egzotikus növények, csodaszép virágok, és a WHO szerint a világ legtisztább levegője járul hozzá a csodálatos kikapcsolódásnak. A Costa Blanca kristálytiszta levegőjének oka az ipari létesítmények teljes hiánya a térségben. A Costa Blanca tehát gyakorlatilag mindössze Európa legtisztább levegőjű, legnaposabb, és egyik legszebb régiójának számít, nem véletlen, hogy mágnesként vonzza a turistákat. Ennek ellenére nem csak zsúfolt üdülőhelyek, hanem kis, festői városok, is falucskák is várják a csendes pihenésre vágyókat. Akik pedig bulizásra, zsúfoltságra vágynak, azok is megtalálhatják álmaik települését a Costa Blancán.

 

Kanári-szigetek - Tenerife

Kanári-szigetek - Tenerife

Tenerife 2 058 km²-es területével a Kanári-szigetek legnagyobbika.

A szigetet két hegység is megosztja: északon az Anaga-hegység, Nyugaton a Teno-hegység csipkés láncai törnek a magasba. Központi részén emelkedik a 3718 méter magas Teide tűzhányó, amely utoljára 1909-ben tört ki. A 20. század második felében fellendült itt a turizmus: Európában hamar elterjedt az a közkedvelt elnevezés, hogy Tenerife az örök tavasz hazája. A távoli utazókat valóban lenyűgözi a sziget kettőssége: a hatalmas, sötét és az aljukban virágzó, homokos strandok – a homokot Nyugat-Afrikából hozták ide nagy hajókon, mivel a hullámverés rendszeresen elhordja a strandokról, alkalmanként hasonló módszerrel pótolják.

Santa Cruz de Tenerife a sziget ÉK-i részén fekszik, és régen ez volt az ide látogatók fő célpontja – mostanára azonban a sziget déli részén kiterjedt üdülőfalvakat építettek rengeteg szállodával. A sziget fővárosába nemcsak a vámmentes boltok csábítják az idegeneket, hanem a neoklasszicista és a gyarmati építészeti stílust elegyítő városközpontja is. A sziget második legnagyobb városa, Puerto de la Cruz gyógyfürdőként már régóta ismeretes: hamarabb vonzotta a turistákat, gyógyulni vágyókat, mint a strandok.

Olaszország

Olaszország

Olaszország (hivatalosan az Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó-folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát illetve számos kisebb szigetet. Északnyugatról Franciaország, északról Svájc és Ausztria, északkeletről Szlovénia, nyugatról az Adriai-tenger, délről a Jón- és a Földközi-tenger, keletről pedig a Tirrén- és a Ligur-tenger határolja. Területén található két enklávé, San Marino és a Vatikán, de Olaszországnak exklávéja is van, méghozzá Svájcban Campione d’Italia néven.

Az olaszok saját országukat lo Stivalénak (magyarul a Csizma), il Belpaesének (magyarul a Szépország) vagy la Penisolának (magyarul a Félsziget) hívják.

Olaszország számos jól ismert, befolyásos európai kultúra otthona volt, például az etruszkoké, a görögöké és a rómaiaké. Fővárosa, Róma, történelmi világváros mint az ókori Róma és a katolikus egyház bölcsője. Több mint 3000 éven keresztül az ország népvándorlásokat és inváziókat szenvedett el a középkorban a germánok, kelták, frankok, szaracénok és normannok által. Itália egyesítése 1870 előtt több hercegségből (Firenze, Milánó, Pisa stb.) és köztársaságból (Velence, Genova, Amalfi) állt, ezen városállamok részvételével háborúk pusztítottak. Az olasz monarchia és a világháborúk alatt az állam rengeteg konfliktuson esett át, mielőtt megalakult a mai létező Olasz Köztársaság.

Olaszország ma a magasan fejlett országok közé tartozik a világ 8. legnagyobb GDP-jével és a 17. legnagyobb emberi fejlődés indexével. A G8 tagja, az Európai Unió és a NATO egyik alapítója. 2007. január 1-jétől az ENSZ biztonsági tanácsánaknem állandó tagja.

Olaszország világörökségi helyszínei:

Szicília - Palermo

Szicília - Palermo

Palermo (szicíliai nyelven Palermu vagy Palemmu) Szicília régió és Palermo megyelegnagyobb városa és közigazgatási székhelye.

Nevezetességei

A város rendkívül gazdag építészeti emlékekben, talán a világ egyik leggazdagabb városa e téren az európai normann építészet fő központja.

  • A palermói székesegyház egykor muzulmán mecset volt, 1135-ben alakították át keresztény templommá.
  • A San Giovanni degli Eremiti templom, épült 1132-ben
  • A Martorana templom (Santa Maria dell'Ammiragliato, épült 1143-ban)
  • San Cataldo templom (12. század)
  • Santa Maria della Gangia templom
  • San Giuseppe dei Teatini templom
  • Oratorio di San Lorenzo templom
  • Oratorio del Rosario templom
A Martorana templom belseje
  • Santa Teresa alla Kalsa templom (17. század vége)
  • Santa Maria dello Spasimo templom (1506)
  • Palazzo dei Normanni, egyike a legszebb itáliai palotáknak, valószínűleg arab erődre épült
  • Palazzo Abatellis (15. század) benne a városi képtárral.
  • Palazzo Zisa (1160)
  • Museo Archeologico Regionale, régészeti múzeum, az ország egyik leggazdagabb gyűjteményével, etruszk, karthágói, római és görög anyagokkal.
  • Teatro Massimo a nagyszínház, 1897-ben nyitotta kapuit.
  • A palermói botanikus kertet 1785-ben alapították
  • Kapucinus katakombák, sok mumifikálódott testtel.
  • A közeli Monte Pellegrinóról pompás kilátás nyílik a városra.

Görögország - Halkidiki

Görögország - Halkidiki

A Görögországi nyaralások kedvet célpontja a vég nélküli homokos tengerpartjai, a mandulafenyőfák és szép ligetei miatt a Thessalonikitől délkeletre fekvő Chalkidiki. Jó tudni, hogy ezen része Görögországnak busszal is elérhető, valamint jó minőségű görög szállásaival, olcsó apartmajaival és elegáns szállodáival csábítja el Sarti és az egész Chalkidiki-félsziget az oda látogatókat. 

 

 

Potugália - Liszabon

Potugália - Liszabon

Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található. Északon és keleten egyetlen szárazföldi szomszédjával, Spanyolországgal határos, nyugaton és délen az Atlanti-óceán mossa partjait. Az országot Porto kikötővárosról, az egykori Portói grófság székvárosáról nevezték el. Portugália területéhez tartoznak az Atlanti-óceánban fekvő Azori-szigetek (2335 km²) és a Madeira-szigetek (797 km²). Sokáig portugál fennhatóság alá tartozott Makaó, ami 1999-ben került vissza Kínához. Már jóval ez előtt függetlenné váltak egykori afrikai gyarmatai.

Hírlevél
   

Felíratkozás a hírlevélre

  Offline..           

Nézz vissza később.