Romantikus Koltó

Romantikus Koltó

2020. AUGUSZTUS 8-10

 

A három napos  kirándulásunk során Nagybánya és Máramaros vidékének nevezetességeit tekintjük meg. Beszélünk múltunkról, kincsekről, magyar művészetről, de a híres Petőfi-szerelemről is.

 

Székelyudvarhely-i indulás után első nap meglátogatjuk:

Marosvécs

Maros folyó jobb partját szegélyező dombtetőn már a római időkben emeltek egy kisebb erődítményt, ami a népvándorlás viharaiban pusztult el. Elnevezése a földből előkerült feliratos táblák szerint „Ala nova Illiricorum” lehetett.

Látnivalók:

Kemény-kastély - A marosvécsi várkastély, mint az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb gyöngyszeme, a Kelemen havasok lábánál, a Maros jobb partján található szirtről emelkedik a magasba. Mint ismeretes, a Kemény János író, itt Marosvécsen hozta létre az Erdélyi Helikon Íróközösséget, mely szervezet a két világháború közötti időszak legsikeresebb és legrangosabb írói szerveződésévé vált. Itt gyűltek össze 1926 és 1944 között az erdélyi magyar írók számos képviselői, ugyanakkor az szász és román írók is, akik a transzilvanizmus szellemében a nemzeti megbékélés jegyében tevékenykedtek az irodalom terén.

Zsibó:   1387-ben mint Zybotheleke fordult elő. Ez a német eredetű Zsibót személynév (vö. Zsibót és Șibot) és a telek köznév birtokos összetétele, amelyből téves tagolás útján keletkezett a Zsibó név (először 1423-ban: Sybo). Ezelőtt azonban 1205 és 35 között és 1219-ben Chybur néven is szerepelt.

 

Látnivalók:

Botanikus kert - A Wesselényi kastély hajdani angolkertje az államosítás után, köztulajdon lett, azaz nem gondozta senki. 1959-tól kezdve Vasile Fati a kastélyban működő zsibói líceum biológia tanára egyre inkább elhintette azt a gondolatot, hogy a magas dombok közzé zárt terület klimája megfelelő, egy botakus kert számára. Az álomból valóság lett és 1968-ban a botanikus kert csirái kibontakoztak.

 

Koltó

A település első írásos említése 1405-ből való. Ekkor még Kolcho, Alsó Kocho,1414-től pedig Koltho a helység neve.

Látnivalók:

Teleki-kastély és benne a Petőfi Múzeum - A kastély feltehetően Mária Terézia uralkodásának idején épült. A legemlékezetesebb itt tett látogatás az 1847. szeptember 9 – október 19. közötti időszak, amikor az ifjú író, Petőfi Sándor hitvesével, Szendrey Júliával itt töltötte a mézesheteket.

Hősök tere - A Hősök-tere, az első és második világháborúban elesett koltói katonák nevét őrző kopjafát bemutató tér.

Vajda-forrás - A Vajda-forrás, egyik legnagyobb költőnk, Petőfi Sándor koltói sétáinak gyakori állomása, amely évszázadok óta bőségesen csurgatja friss, jóízű, kristálytiszta vízét.

Első napunk végén a Koltó-i Erika Panzióban fogunk megszállni és vacsora után nyugovóra térni.

 

Második napunk:

Barcánfalva (régi nevén Szurdok)

Barcánfalva (Szurdok) az Iza völgyében a 14. század elején keletkezett. Nevét 1326-ban említették először az oklevelekben Zurduky néven. Szurdok birtokot minden királyi jövedelmével együtt 1326-ban adta Károly Róbert király Stan fia Stanislaus kenéznek, akit Barcánnak (Borzan) is neveztek.

Látnivalók:

Ortodox fatemplom - egyikeMáramaros fatemplomai néven a Világörökség listájára felvett nyolc építménynek

A falu végén áll az új kolostor, 1993-ban épített 62 m magas tornya ma a második legmagasabb fatorony egész Európában.

Libegőzés a Radnai –havasokban és gyalogtúra a Ló-havas vízeséshez.

Első napunk végén a Koltó-i Erika Panzióban fogunk megszállni és vacsora után nyugovóra térni.

 

Harmadik nap új erőnk teljében újra útnak indulunk:

Nagybánya

Nevét arany- és ezüstbányáiról kapta, előtagja a szomszédos Felsőbányától különbözteti meg. Korábban Asszonypatakának (1329) hívták, mivel a királyné tulajdona volt, utótagja a mellette folyó patakra utalt.

Látnivalók:

Szépművészeti múzeum

Művésztelep - nagybányai festőiskola a modern magyar festőművészetet elindító mozgalom, ami 1896-tól kezdve a nagybányai művésztelepen bontakozott ki, és csak a második világháború vetett véget működésének.

Szent István gótikus torony – A Nagybánya szimbólumának is nevezett Szent István torony az 1383-ban felépült Szent István templom egyik maradványa.

Pénzverde – A híres nagybányai pénzverde, már a 14. század elejétől az 1851-es bezárásáig töretlenül fontos szerepet játszott a város életében, sőt az ország egyik legjövedelmezőbb pénzverdéjeként van számon tartva. Ma már múzeumként üzemel.

Erzsébet ház – Nagybánya központjának legidősebbnek számító épülete, amely fénykorszakát a Hunyadiak birtokában töltötte, így nem meglepő, hogy néhányan Hunyadi házként ismerik.

Lendvay Márton szülőháza – A 19. századi Nagybánya híres színészének szülőháza.

Fekete SAS fogadó – A 18. században épült fogadó az évek során sok embernek kínált szállást, azonban egyik legnagyobb büszkeségük, hogy 1847-ben itt szállt meg az ifjú Petőfi Sándor feleségével, Szendrey Júliával.

István király szálló – A város főterének legnagyobb épülete az 1874-es építése óta már több külföldi és hazai tulajdonosváltáson is keresztül esett. Az épület jelenleg is renoválás alatt áll.

 

Avasújfalu

Avasújfalu (románulCerteze) falu és községközpont RomániábanSzatmár megye északkeleti részén, az Avas-hegység keleti oldalán, a Fehér patak (Valea Albă) és Valea Rea völgyében.

Látnivalók:   a helybéli tehetősebb réteg díszes, márvány  de üres palotái

 

 

Szaplonca : A Szaplonca patakról, melynek tiszai torkolatánál keletkezett. Ennek alapjául a szláv solpъ (= vízesés, zuhatag) szó szolgálhatott. Először 1373-ban Zapancha, majd 1390-ben Zaploncha alakban írták.

Látnivalók:

Vidám temető, ahova az emberek nevetni járnak - A halottak búcsúztatására különleges formát talált meg Stan Ioan Pătraș fafaragó, aki 1935-től 1997. évi haláláig fiktív, sokszor csípős humorú, de mindig megbékélő, szép monológokat adott az elhunytak szájába

 Máramarossziget

Látnivalók:

Római katolikus templom – A település első katolikus templomát a 17. században építettek. Boltozatát Jakobély Károly, híres magyar festő 1887-ben készült festményei díszítik, míg a főoltár képét Mezey József, szintén magyar festő festette 1862-ben.

Református templom - A református templom 1862-ben nyerte el mai jellegzetes formáját. Kertjében található Leövey Klára 1899-ben emelt emlékoszlopa és az 1848-49-es hős honvédek (Asztalos Sándor és Móricz Samu) 1887-ben emelt emlékműve.

Szecessziós Kultúrpalota - A szecessziós Kultúrpalotát 1912–1913-ban, közadakozásból építtette Máramarossziget lakossága, Sándy Gyula budapesti építész tervei alapján.

 

Piarista főgimnázium - A város legnagyobb épülete, amit III. Károly alapította „a kincstári hivatalnokok és a nép gyermekei szellemi nevelésére”. 

 

Holokauszt-mű - A városban a zsidó közösség egyik központja, az egykori nagy vagy más néven ortodox zsinagóga helyén ma Holokauszt-emlékmű áll.

 

 Falumúzeum - A Máramarosszigettől 3 km-re lévő, 1981-ben létrehozott Falumúzeum, egy igazi falu benyomását kelti. A berendezett házakban látható tárgyak is őrzik az övezet jellegzetességeit.

 

Utunk végén Székelyudvarhelyre érkezünk, talán elfáradva, de

Szellemiekben-lelkiekben gyarapodva.

Köszönjük, hogy együtt utazhattunk!

 

 

ÁR: …710… RON/fő

645 RON/fő – …15.07.2020..-ig

 

Ár tartalmazza:  Szállítás, Szállás- félpanziós ellátással,  Idegenvezetés  és   helyi  illetéket

 

 

Az ár NEM tartalmazza:   belépők

 

Hírlevél
   

Felíratkozás a hírlevélre

  Offline..           

Nézz vissza később.